Ismeretes, hogy az 1912.dec.28-án alakult Magyar Cserkészszövetség a bejelentkezés, ill.igazolás sorrendjében adott sorszámot a csapatoknak. Első kilencként fővárosi csapatok kérték felvételüket, tizediknek - elsőként a magyar vidékről - a Pécsi Állami Reáliskola (a jelenlegi Széchenyi István Gimnázium) közössége.

Két év kellett a magyar cserkészet nemzetközi érdeklődést is kiváltott nagy megmozdulása, a vági tutajtábor után, hogy a mi vidékünkön is 1915-ben talajra találjon a Robert Baden-Powell angol tábornok által 1907-ben elindított, napjainkban világszerte mintegy 38 millió fiatalt számláló gyermek-, ill.ifjúsági mozgalom. Ennek kezdeményezője a Reáliskola egykori diákja, az akkor már budapesti műegyetemista, Füchsl Alfréd (1897-1972) volt, aki családi nevét hamarosan Forbátra magyarította. Ma utca viseli nevét Pécsett, ui. az ún. Bauhaus-irányzat kiemelkedő alkotójaként világhírű építő- és festőművész, rangos várostervező vált belőle. (Másik Bauhaus-os kiválóságunk, Breuer Marcel szintén 10-es volt, Forbát Alfréd csapattagja.)
A 10.sz.P.Á.R. cserkészcsapat (eredeti neve mellé 1998 óta a "legnagyobb magyar", gróf Széchenyi István nevét is társítja) -átvészelve az 1918-21 közti szerb megszállást -, tevékeny részese lett a hazai cserkészet 1948-ig tartó első ("klasszikus") korszaka jeles eseményeinek, így az 1926-os megyeri Nemzeti Nagytábornak, az 1933-mas gödöllői (IV.) Világ-Jamboreenak, az 1935-ös lengyelországi (Spala) nemzeti nagytábornak, az 1937-es hollandiai (Vogelenzang) Világ-Jamboreenak. Vezetői közül többen (jelesül Balla Dezső, Bruhács János, Siptár László és Siptár Ernő) az országos cserkészélet "vezérkarába" is bekerültek. 1930-tól elindítják a máig megjelenő csapatlapot, a TÍZES CSERKÉSZ-t, ill. a táborokban igen népszerű TÁBORI HARSONÁ-t. 1931-ben, majd 1948-ban napvilágot látnak a CSAPATTÖRTÉNET kötetei (utóbbi már titokban, szamizdatként.)

A csapatnak - és természetesen a hazai cserkészmozgalom egészének - nem csekély kihívást jelentett az 1948-1988 közti ún. "katakomba"-időszak négy évtizede, amikor a kommunista pártdiktatúra -a szovjet-orosz mintájú úttörőmozgalom és a DISZ (később KISZ) kivételével - törvényen kívül helyezett minden gyermek-és ifjúsági szervezetet. "Megfogyva bár, de törve nem...",a külföldi emigrációban, idehaza föld alá kényszerítve, természetjáró- vagy sportszakosztálynak, Ifjú Zenebarát Klubnak, ének- és zenekarnak "álcázva" él tovább a cserkészeszme és -gyakorlat. A bolsevik politikai rendőrség (ÁVO, ÁVH, Karhatalom) le- lecsap e kezdeményezésekre; iskolából, egyetemről, munkahelyről történő eltávolítás, kínvallatás, útlevél-megvonás, telefon-lehallgatás, börtön-, sőt halálbüntetés lesz a "jutalma" az ifjúsági vezetőknek. A munka szinte kizárólag őrsi alapon, indián-, ősmagyar-, csibészklub-romantika keretében folytatódhat. 1953-ban a 10-es csapat (persze hallgatólagosan!) egyesül az ugyancsak titokban tevékenykedő 47.sz. P.C.F. csapattal "SZIKLATÁBOR" elnevezéssel. E néven kérik igazolásukat az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc mindössze 11 szabad napjában legalizálódott Magyar Cserkészszövetségbe. A november 4-i orosz elözönlés ellenére tovább folytatódik a titkos katakomba-cserkészmunka. Sőt nov.11-től megkezdődik a leányőrsök (körök) alakulása "Kereszténység, Nőiesség, Magyarság"-jeligével. Az őrsök (törzsek) még szamizdat újságokat is szerkesztenek. Így lát napvilágot a NAPSUGÁR, AZ INVÁBU HÍRADÓ, AZ ÖSVÉNY, amelyekben nem egy alkalommal -óriási kockázatot vállaló - híres személyiségek írásai is megjelennek. Valóságos kis szamizdat könyvtár létrehozása is megindul; cserkész- és egyháztörténeti, vezetői könyvek, dalos- és játékgyűjtemények stb. A vezetőképző táborok egymást követik.

Az egyes csoportok egymásról nem tudhatnak, csupán egy ún. "triumvirátusnak" (Bolváry Pál pálos atya, Arató B.László és Ivasivka Mátyás) van teljes áttekintése a cserkészmunkáról. De számos felnőtt, cserkészvezető, így a ciszterci Arató Orbán atya, a pálos Máthé T. Péter atya, Siptár László és testvére Siptár Ernő feleségével, Melindával, Hetey Ottó postaigazgató,történész, Surján Miklós feleségével, Edittel, Dobos László, Tillai Ernő és öccse Aurél, Hetényi Varga Károly egyháztörténész komoly segítséget nyújtanak a titkos cserkészmunkához.

Sajnos a Kádár-diktatúra politikai rendőrsége előtt nem volt egészen ismeretlen a katakomba-cserkészek tevékenysége. 1961.febr.6-ról 7-re virradó éjszakán az országnak mintegy e z e r otthonában tartottak hajnalig tartó házkutatást, felmérhetelen mennyiségű könyvet, folyóiratot, magnószalagot lefoglaltak,elkoboztak, számos helyen a házkutatás végeztével letartóztatási parancsot mutattak fel. A nyár folyamán bírósági (komédia)-perek sorozata zajlott, kemény börtönbüntetéseket szabtak ki. Úgy tünt (legalább is a politikai rezsim urai azt hitték), hogy végleg leszámoltak a cserkészettel, a regnumosokkal és más, keresztény és nemzeti elkötelezettségű tömörüléssel. Óriásit tévedtek! Bár sokkal óvatosabban, körültekintőbben, a keretek méreteit radikálisan leszűkítve, de élt tovább a magyarországi cserkészet! Lehetőség nyílt a külföldi cserkészekkel, az emigrációval való kapcsolat-teremtésre,a határainkon túl megjelenő magyar cserkészkönyvek, folyóiratok beszerzésére.

És így érkezünk el 1988-89-hez, a kommunizmus látványos -háború nélküli- bukásához. A megszálló csapatok távozásával egyidőben a kelet-középeurópai régióban, sőt Oroszországban, a többi felszabadult államban is újra legalizálódik a cserkészet. A Sziklatábor cserkészcsapat 10-es és 47-es részlege újjászerveződve, most már ismét önállóan folytatja tevékenységét. Előbbi mintegy 120 kis-, nagy- és öregcserkésszel Pécs város egyik legnépesebb csapata, részese a hazai és külföldi cserkész megmozdulásoknak, könyveket, újságot jelentet meg, immár VI.kiadásban adja közre népszerű, az öt kontinens magyar cserkészei közt szépen terjedő, nemzetközi kitekintésben is egyedülálló, cserkészindulókat, -dalokat, -emlékeket tartalmazó dupla CD-jét, amelyen felmérhetetlen jelentőségű és értékű zenei- és prózai hangzó anyag szólal meg neves előadók közreműködésével, többek közt alapítónk, Robert Baden-Powell, gróf Teleki Pál tb.főcserkész hangjával.