Ismeretes,
hogy az 1912.dec.28-án alakult Magyar Cserkészszövetség a
bejelentkezés, ill.igazolás sorrendjében adott sorszámot a csapatoknak.
Első kilencként fővárosi csapatok kérték felvételüket, tizediknek -
elsőként a magyar vidékről - a
Pécsi
Állami
Reáliskola
(a jelenlegi Széchenyi István Gimnázium) közössége.
Két év kellett a magyar cserkészet
nemzetközi érdeklődést is kiváltott nagy megmozdulása, a vági
tutajtábor után, hogy a mi vidékünkön is 1915-ben talajra találjon a
Robert Baden-Powell angol
tábornok által 1907-ben elindított, napjainkban világszerte mintegy 38
millió fiatalt számláló gyermek-, ill.ifjúsági mozgalom. Ennek
kezdeményezője a Reáliskola egykori diákja, az akkor már budapesti
műegyetemista,
Füchsl Alfréd (1897-1972) volt, aki családi nevét hamarosan
Forbátra magyarította.
Ma utca viseli nevét Pécsett, ui. az ún. Bauhaus-irányzat kiemelkedő
alkotójaként világhírű építő- és festőművész, rangos várostervező vált
belőle. (Másik Bauhaus-os kiválóságunk,
Breuer Marcel szintén 10-es volt, Forbát Alfréd csapattagja.)
A 10.sz.P.Á.R. cserkészcsapat (eredeti neve mellé 1998 óta a
"legnagyobb magyar", gróf Széchenyi István nevét is társítja)
-átvészelve az 1918-21 közti szerb megszállást -, tevékeny részese lett a
hazai cserkészet 1948-ig tartó első ("
klasszikus")
korszaka jeles eseményeinek, így az 1926-os megyeri Nemzeti
Nagytábornak, az 1933-mas gödöllői (IV.) Világ-Jamboreenak, az 1935-ös
lengyelországi (Spala) nemzeti nagytábornak, az 1937-es hollandiai
(Vogelenzang) Világ-Jamboreenak. Vezetői közül többen (jelesül Balla
Dezső, Bruhács János, Siptár László és Siptár Ernő) az országos
cserkészélet "vezérkarába" is bekerültek. 1930-tól elindítják a máig
megjelenő csapatlapot, a TÍZES CSERKÉSZ-t, ill. a táborokban igen
népszerű TÁBORI HARSONÁ-t. 1931-ben, majd 1948-ban napvilágot látnak a
CSAPATTÖRTÉNET kötetei (utóbbi már titokban, szamizdatként.)
A csapatnak - és természetesen a hazai cserkészmozgalom egészének -
nem csekély kihívást jelentett az 1948-1988 közti ún.
"katakomba"-időszak
négy évtizede, amikor a kommunista pártdiktatúra -a szovjet-orosz
mintájú úttörőmozgalom és a DISZ (később KISZ) kivételével - törvényen
kívül helyezett minden gyermek-és ifjúsági szervezetet. "Megfogyva bár,
de törve nem...",a külföldi emigrációban, idehaza föld alá kényszerítve,
természetjáró- vagy sportszakosztálynak, Ifjú Zenebarát Klubnak, ének-
és zenekarnak "álcázva" él tovább a cserkészeszme és -gyakorlat. A
bolsevik politikai rendőrség (ÁVO, ÁVH, Karhatalom) le- lecsap e
kezdeményezésekre; iskolából, egyetemről, munkahelyről történő
eltávolítás, kínvallatás, útlevél-megvonás, telefon-lehallgatás,
börtön-, sőt halálbüntetés lesz a "jutalma" az ifjúsági vezetőknek. A
munka szinte kizárólag őrsi alapon, indián-, ősmagyar-,
csibészklub-romantika keretében folytatódhat. 1953-ban a 10-es csapat
(persze hallgatólagosan!) egyesül az ugyancsak titokban tevékenykedő
47.sz. P.C.F. csapattal "SZIKLATÁBOR" elnevezéssel. E néven kérik
igazolásukat az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc mindössze 11
szabad napjában legalizálódott Magyar Cserkészszövetségbe. A november
4-i orosz elözönlés ellenére tovább folytatódik a titkos
katakomba-cserkészmunka. Sőt nov.11-től megkezdődik a leányőrsök
(körök) alakulása "Kereszténység, Nőiesség, Magyarság"-jeligével. Az
őrsök (törzsek) még szamizdat újságokat is szerkesztenek. Így lát
napvilágot a NAPSUGÁR, AZ INVÁBU HÍRADÓ, AZ ÖSVÉNY, amelyekben nem egy
alkalommal -óriási kockázatot vállaló - híres személyiségek írásai is
megjelennek. Valóságos kis szamizdat könyvtár létrehozása is megindul;
cserkész- és egyháztörténeti, vezetői könyvek, dalos- és
játékgyűjtemények stb. A vezetőképző táborok egymást követik.
Az egyes csoportok egymásról nem tudhatnak, csupán egy ún.
"triumvirátusnak" (Bolváry Pál pálos atya, Arató B.László és Ivasivka
Mátyás) van teljes áttekintése a cserkészmunkáról. De számos felnőtt,
cserkészvezető, így a ciszterci Arató Orbán atya, a pálos Máthé T. Péter
atya, Siptár László és testvére Siptár Ernő feleségével, Melindával,
Hetey Ottó postaigazgató,történész, Surján Miklós feleségével, Edittel,
Dobos László, Tillai Ernő és öccse Aurél, Hetényi Varga Károly
egyháztörténész komoly segítséget nyújtanak a titkos cserkészmunkához.
Sajnos a Kádár-diktatúra politikai rendőrsége előtt nem volt egészen
ismeretlen a katakomba-cserkészek tevékenysége. 1961.febr.6-ról 7-re
virradó éjszakán az országnak mintegy e z e r otthonában tartottak
hajnalig tartó házkutatást, felmérhetelen mennyiségű könyvet,
folyóiratot, magnószalagot lefoglaltak,elkoboztak, számos helyen a
házkutatás végeztével letartóztatási parancsot mutattak fel. A nyár
folyamán bírósági (komédia)-perek sorozata zajlott, kemény
börtönbüntetéseket szabtak ki. Úgy tünt (legalább is a politikai
rezsim urai azt hitték), hogy végleg leszámoltak a cserkészettel, a
regnumosokkal és más, keresztény és nemzeti elkötelezettségű
tömörüléssel. Óriásit tévedtek! Bár sokkal óvatosabban,
körültekintőbben, a keretek méreteit radikálisan leszűkítve, de élt
tovább a magyarországi cserkészet! Lehetőség nyílt a külföldi
cserkészekkel, az emigrációval való kapcsolat-teremtésre,a határainkon
túl megjelenő magyar cserkészkönyvek, folyóiratok beszerzésére.
És így érkezünk el
1988-89-hez, a
kommunizmus látványos -háború nélküli- bukásához. A megszálló csapatok
távozásával egyidőben a kelet-középeurópai régióban, sőt
Oroszországban, a többi felszabadult államban is újra legalizálódik a
cserkészet. A Sziklatábor cserkészcsapat 10-es és 47-es részlege
újjászerveződve, most már ismét önállóan folytatja tevékenységét.
Előbbi mintegy 120 kis-, nagy- és öregcserkésszel Pécs város egyik
legnépesebb csapata, részese a hazai és külföldi cserkész
megmozdulásoknak, könyveket, újságot jelentet meg, immár VI.kiadásban
adja közre népszerű, az öt kontinens magyar cserkészei közt szépen
terjedő, nemzetközi kitekintésben is egyedülálló, cserkészindulókat,
-dalokat, -emlékeket tartalmazó dupla CD-jét, amelyen
felmérhetetlen jelentőségű és értékű zenei- és prózai hangzó anyag
szólal meg neves előadók közreműködésével, többek közt alapítónk,
Robert Baden-Powell, gróf Teleki Pál tb.főcserkész hangjával.